Akik azt hiszik, hogy a kecskesajt kizárólag kecske ízű lehet, nagyot tévednek. A kecskesajt nem feltétlenül jár együtt a kecske szőrére emlékeztető ízzel, ha megfelelő módon betartják a higiéniás követelményeket. Sztankó Katalin és családja kecskesajt készítéssel foglalkoznak Helvécia külterületén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában. Nagyon finom, friss kecskesajtok kerülnek ki dolgos kezeik közül, érdemes őket megkóstolni. A család legfiatalabb tagjával, Ubornyák Zuzsával beszélgettünk családi vállalkozásukról.
- Zsuzsi, hogyan jött az ötlet, hogy kecskesajt készítéssel foglalkozzatok?
- Az egész ötlet úgy jött, hogy Édesanyám már egész kis korunk óta gyakorolja a sajtkészítést, először tehéntejjel, később a ház körül tartott kecskék tejével próbálkozott. Ebben az időben még leadtuk a tejet, és nem a tejfeldolgozás volt a fő tevékenység. Mivel egyre kevesebbért vették át a tejet, Anya elkezdett gondolkozni, hogy feldolgozzunk azt. Végigjárta az ecet, gyógyszertári pepszin, majd a mosonmagyaróvári tejoltókat, végül rájött igazán jó minőségű sajtot csak minőségi oltóval lehet készíteni és nagyon nagy odafigyeléssel, odaadással. Az embernek tényleg benne van a szíve, lelke…
Eleinte csak saját családunk, majd kisebb baráti körünk is részesült a házi sajtokban, aztán egyre többen. Jelentős mennyiségű pozitív visszajelzés érkezett és úgy láttuk igény is van, hát belefogtunk. Felszaporítottuk az állományt, engedélyeztettük stb.
- Mennyire megy könnyen a sajtok értékesítése?
- Immár 4 éve vagyunk a piacokon. Az értékesítés eleinte nem volt könnyű, próbálkoztunk sok helyen, de rá kellett jönni, hogy a helyi piac a legfontosabb, ez jár ugyanis a legkisebb rezsivel. Ahogy végeztem tavaly az iskolával, az állományt is megszaporítottuk, idén már 140 kecskével dolgozunk. A helyi piac felvevő képessége kicsinek bizonyult, ezért tavaly elkezdtem építeni a piacokat Budapesten. A piacot kiépíteni a legnehezebb, s évekbe telik, ráadásul sok a sajttárs, ezért igyekezni kell valamivel kiemelkedni a többiek közül.
Üzletláncokkal nem próbálkoztunk még, mert sajtjaink háztáji és kézműves jellegéből adódóan nem tudunk egyenletes mennyiséget és egyforma árut produkálni, ráadásul ősztől tavaszig kevesebb is a tej mennyisége.
- Hogyan kell elképzelni a kecskék napi gondozását?
- Az állatokat a Helvéciai tanyán tartjuk szél és eső ellen védett helyen, de az épület nem zárt. A helyet folyamatosan bővítjük, de az állomány is növekszik ezzel párhuzamosan. Egyébként 6 éve lakunk itt Helvécián, előtte Felsőlajoson laktunk, de ott már nem volt számunkra elegendő földterület, így költöznünk kellett. 40 ha-os földterületet bérlünk Jakabszálláson. Ezeket a bérelt legelőnket lekaszáljuk, ez téli takarmányozásunk alapja, melyet kiegészítünk jó minőségű, vásárolt lucernával valamint abraktakarmánnyal (rozs, tritikálé, búza). Tavasztól őszig csak legeltetünk, ilyenkor sokat mozognak, egyenként nem adnak sok tejet (kb. 1,5 L/nap), de az ekkor adott tej biológiai értéke magas, jóval magasabb mintha benn etetnénk őket. Ebből következik, hogy tejük egészséges, vegyszermentes.
A kecskék húsával nem foglalkozunk, a gidákat egy hetes korban eladjuk. Vágásra csak alkalomszerűen kerül, egy-egy selejt állat esetén kerül sor, ha más megoldás nincs, pl. ha szopja a saját tejét. A kecskéket kézzel fejjük, a fejés naponta kétszer, három embernek napi körülbelül négy óra munkát jelent. A gépi fejést megpróbáltuk többféle formában, de nem vált be igazán, mert nincs meg úgy a kontaktus az ember és az állat között, valamint így jobban oda tudunk figyelni egyedileg rájuk, észrevesszük, ha esetleg betegek. A nyári tej dömping idején azért ismét megpróbálkozunk a gépi fejéssel. A gazdálkodás szépsége a tanyasi élet maga, valamint az, hogy a saját magunknak dolgozunk és valami olyat adunk az embereknek, ami igazán értékes, egészséges, amiben a mi munkánk van…
- Hallottunk történeteket a fejés közben tejes vödörbe eső kecskebogyókról. Hogyan kerülitek ezt el?
- Először is oldalról fejünk, tehát a bogyó, ha akarna, se tudna bele esni. Fejés előtt megtisztítjuk a hasa alját illetve a tőgyet. Különben, ha időt hagyunk rá, az állat előtte elvégzi a dolgát.
- Van az állományban kedvenc kecskétek?
- Kedvenc kecske? Mindegyik az… Van mindenkinek a családban „saját kecskéje”, az enyémet pl. Tapírnak hívják, de természetesen az összesnek van neve és személyisége. A nővéremék többet vannak a kecskék között, nekik több, ahogy Ők szokták mondani „gyerekük” van. Mindegyik szelíd, a kis kedvencek különösen. Ha kiengedjük őket, követnek mindenhová a tanyán. Legeltetés közben, ha leülök, vagy ha csak megállok egy helyben, nem telik el sok idő és valamelyik kicsi már a lábam alatt van. Különleges lelki kapcsolat alakul ki az ember és a kecskék között: a gyermekeiknek tekintenek, mivel mi fejjük őket, Idén a megtartott gidáinkat cumin neveltük fel, azaz tejporból készült tejet, illetve tehéntejet kaptak egy hetes koruktól, mert így előbb jutottunk tejhez, előbb is tudtunk megjelenni a piacon.
A cumiért Színes nevű gidánk képes volt két lábra állni és úgy előre lépegetni a tejért! Ilyet még mi sem láttunk. Ha kiöregszik valamelyik anyakecske, végelgyengülésben pusztul el. A kecske 15-20 évig él, az élete utolsó pár hetében, havában romlik csak jelentősen az állapota.
- Terveztek még újabb fejlesztéseket?
- A jövőképben sok minden szerepel, többek között egy tejfeldolgozó, sajtérlelő üzem. Szeretnék - ha lehetőség lesz rá - a sajtkülönlegességek irányába elmenni, és szeretnénk, ha a családunk egy fenntartható, virágzó gazdaságot hozna létre…
- Nagyon sok sikert kívánunk hozzá, Zsuzsi!
- Zsuzsi, hogyan jött az ötlet, hogy kecskesajt készítéssel foglalkozzatok?
- Az egész ötlet úgy jött, hogy Édesanyám már egész kis korunk óta gyakorolja a sajtkészítést, először tehéntejjel, később a ház körül tartott kecskék tejével próbálkozott. Ebben az időben még leadtuk a tejet, és nem a tejfeldolgozás volt a fő tevékenység. Mivel egyre kevesebbért vették át a tejet, Anya elkezdett gondolkozni, hogy feldolgozzunk azt. Végigjárta az ecet, gyógyszertári pepszin, majd a mosonmagyaróvári tejoltókat, végül rájött igazán jó minőségű sajtot csak minőségi oltóval lehet készíteni és nagyon nagy odafigyeléssel, odaadással. Az embernek tényleg benne van a szíve, lelke…Eleinte csak saját családunk, majd kisebb baráti körünk is részesült a házi sajtokban, aztán egyre többen. Jelentős mennyiségű pozitív visszajelzés érkezett és úgy láttuk igény is van, hát belefogtunk. Felszaporítottuk az állományt, engedélyeztettük stb.
- Mennyire megy könnyen a sajtok értékesítése?
Üzletláncokkal nem próbálkoztunk még, mert sajtjaink háztáji és kézműves jellegéből adódóan nem tudunk egyenletes mennyiséget és egyforma árut produkálni, ráadásul ősztől tavaszig kevesebb is a tej mennyisége.
- Hogyan kell elképzelni a kecskék napi gondozását?
- Az állatokat a Helvéciai tanyán tartjuk szél és eső ellen védett helyen, de az épület nem zárt. A helyet folyamatosan bővítjük, de az állomány is növekszik ezzel párhuzamosan. Egyébként 6 éve lakunk itt Helvécián, előtte Felsőlajoson laktunk, de ott már nem volt számunkra elegendő földterület, így költöznünk kellett. 40 ha-os földterületet bérlünk Jakabszálláson. Ezeket a bérelt legelőnket lekaszáljuk, ez téli takarmányozásunk alapja, melyet kiegészítünk jó minőségű, vásárolt lucernával valamint abraktakarmánnyal (rozs, tritikálé, búza). Tavasztól őszig csak legeltetünk, ilyenkor sokat mozognak, egyenként nem adnak sok tejet (kb. 1,5 L/nap), de az ekkor adott tej biológiai értéke magas, jóval magasabb mintha benn etetnénk őket. Ebből következik, hogy tejük egészséges, vegyszermentes.A kecskék húsával nem foglalkozunk, a gidákat egy hetes korban eladjuk. Vágásra csak alkalomszerűen kerül, egy-egy selejt állat esetén kerül sor, ha más megoldás nincs, pl. ha szopja a saját tejét. A kecskéket kézzel fejjük, a fejés naponta kétszer, három embernek napi körülbelül négy óra munkát jelent. A gépi fejést megpróbáltuk többféle formában, de nem vált be igazán, mert nincs meg úgy a kontaktus az ember és az állat között, valamint így jobban oda tudunk figyelni egyedileg rájuk, észrevesszük, ha esetleg betegek. A nyári tej dömping idején azért ismét megpróbálkozunk a gépi fejéssel. A gazdálkodás szépsége a tanyasi élet maga, valamint az, hogy a saját magunknak dolgozunk és valami olyat adunk az embereknek, ami igazán értékes, egészséges, amiben a mi munkánk van…
- Hallottunk történeteket a fejés közben tejes vödörbe eső kecskebogyókról. Hogyan kerülitek ezt el?
- Először is oldalról fejünk, tehát a bogyó, ha akarna, se tudna bele esni. Fejés előtt megtisztítjuk a hasa alját illetve a tőgyet. Különben, ha időt hagyunk rá, az állat előtte elvégzi a dolgát.
- Van az állományban kedvenc kecskétek?
- Kedvenc kecske? Mindegyik az… Van mindenkinek a családban „saját kecskéje”, az enyémet pl. Tapírnak hívják, de természetesen az összesnek van neve és személyisége. A nővéremék többet vannak a kecskék között, nekik több, ahogy Ők szokták mondani „gyerekük” van. Mindegyik szelíd, a kis kedvencek különösen. Ha kiengedjük őket, követnek mindenhová a tanyán. Legeltetés közben, ha leülök, vagy ha csak megállok egy helyben, nem telik el sok idő és valamelyik kicsi már a lábam alatt van. Különleges lelki kapcsolat alakul ki az ember és a kecskék között: a gyermekeiknek tekintenek, mivel mi fejjük őket, Idén a megtartott gidáinkat cumin neveltük fel, azaz tejporból készült tejet, illetve tehéntejet kaptak egy hetes koruktól, mert így előbb jutottunk tejhez, előbb is tudtunk megjelenni a piacon.
A cumiért Színes nevű gidánk képes volt két lábra állni és úgy előre lépegetni a tejért! Ilyet még mi sem láttunk. Ha kiöregszik valamelyik anyakecske, végelgyengülésben pusztul el. A kecske 15-20 évig él, az élete utolsó pár hetében, havában romlik csak jelentősen az állapota.
- Terveztek még újabb fejlesztéseket?
- Nagyon sok sikert kívánunk hozzá, Zsuzsi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése